VESZPRÉM MEGYEI LEXIKONOK

Életrajzi lexikon    Kortárs lexikon 

Lexikonok kezdőoldala 


LISZI János
( Budapest, 1940. április 30. - Veszprém, 2008. december 31. )

vegyészmérnök, tanszékvezető egyetemi tanár

A kinetikai, termodinamikai témában a kémiai tudományok kandidátusa (1979), a Folyadékokban ható elektrosztatikus kölcsönhatások című művével akadémiai doktor (1979). 1963-ban oklevelet, 1965-ben egyetemi doktori címet szerzett a VVE-en, ahol nyugállományba vonulásáig dolgozott. Az egyetem Fizikai Kémiai Tanszékén 1964-ben tanársegéd, 1968-ban adjunktus, 1975-ben egyetemi docens, 1981-ben egyetemi tanár. 1990 és 1991 között az Analitikai Kémia Tanszék és az MTA Analitikai Kémiai Tanszéki Kutatócsoport, 1991-től 2005. április 30-ig a Fizikai Kémia Tanszék vezetője, 1986 és 1989 között tudományos rektorhelyettes, 1989-től 1995-ig rektor. Sorsfordító rektornak is nevezik. Vezetése alatt átalakult az oktatási profil, a tanári kar kialakításával alapjaiban reformálta meg az egyetemet. Új szakokat honosított meg a mérnöki karon (informatikai, környezetmérnöki stb.), elindult a korrózióvédelmi szakirány, újraindult a kolloidkémia oktatása. Mindezekkel az egyetem több lábon álló, a gazdaság és a társadalom igényeit rugalmasan követni képes univerzitássá változott. Az intézmény nevét Veszprémi Egyetem-re változtatta. A profilbővítés eredményeként többszörösére nőtt a hallgatói létszám, a volt MÁFKI és NEVIKI ingatlanjainak megszerzésével az ingatlanállomány is megduplázódott. A kémiai információszerzés alapjai címmel új tárgyat dolgozott ki, amelynek előadója is volt, s korszerűsítette a fizikai kémia alaptárgy tematikáját. Meghatározó szerepe volt a veszprémi teológia képzés indításában, nevéhez is fűződik az Érseki Hittudományi Főiskola alapításának javaslata. Kezdettől fogva vezetője volt a fizikai kémia PhD-programnak, 1998-tól pedig a kémiai doktori iskolának. Tagja volt az MTA Elméleti Fizikai és Elektrokémiai Munkabizottságának és elnöke az egyetem Természettudományi Habilitációs Bizottságnak. 1992-től élete végéig az Egyetemi Úszóklub elnöke. Több száz tanulmánya, közleménye jelent meg angol és magyar nyelvű folyóiratokban. Munkásságáért 1985-ben Nívó díj, 1986-ban Kiváló Munkáért kitüntetés és Kiváló Feltaláló ezüst fokozata, 1995-ben Veszprém Megyei Jogú Város ezüst-plakettje és Magyar Sportért érdemérem, 1996-ban Veszprémi Bazilika Főszékesegyház ezüst-plakettje és a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje, 1999-ben Széchenyi Professzori Ösztöndíj, 2004-ben Méray László-díj, 2008-ban Szent-Györgyi Albert-díj, Polinszky-díj és a Veszprém Megye Érdemrendje kitüntetéseket kapta. Olaj, vászon arcképe, Kádár Tibor festőművész alkotása a PE főépületében található. A veszprémi Vámosi úti temetőben, díszsírhelyen nyugszik.
  M.: Vegyészmérnöki számítások termodinamikai alapjai. (7. fejezet) Bp., 1975. – Nemelektrolit folyadékok dielektromos tulajdonságai. Bp., 1977. – Bevezetés a fizikai kémiába (Tsz.) Bp., 1983. – Semi-Macroscopic Models of Ionic Solvation: in the Chemical Physics of Solvation Part A, Elsevier, Amsterdam-Oxford-New York-Tokyo (Tsz.) 1985. – Jedlik Ányos Hőtan. (Sajtó alá rendezte, bevezetést és kiegészítő részt írta.) Bp., 1990. – Fizikai Kémia Vp., 1991 és 1993. - A kémiai információszerzés alapjai. Vp., 2001.
  I.: A fizikai kémia történetéből. = Természet Világa, 2006. 2–6. sz. – Fókusz, 2008. jan. 22. – Vp7N., 2008. szept. 26. – N., 2008. nov. 23. – „Ma már nincsenek polihisztorok.” = A Nagybetű, 2009. 1. sz. – KRISTÓF János: In memoriam ~. = Egyetemünk, 2009. márc. 17. – RÚL XIII. köt. – VpMKÉL.